A hétvégi felkelés után először üzent a Wagner-csoport vezetője. Állítja: Moszkvától mindössze húsz kilométerre álltak meg a katonái, és egyetlen orosz katonát sem öltek meg. Azért indultak el, mert úgy vélték: azzal, hogy a védelmi minisztérium saját hatásköre alá vonja a milíciákat, egyúttal ki is végzi azokat.
Egyesek szerint Putyin rendezte meg a Wagner vezetője által irányított, és fura véget ért hétvégi puccskísérletet, így tesztelve saját elitjét. És ha meg is gyengült Prigozsin akciója miatt, éppen az elbukott kísérlet révén szilárdíthatja majd meg a hatalmát. Ez a teória azonban több sebből vérzik. Elemzés.
Dudáltak nekik az autósok, amikor Keresztény Zoltán egy társával lefóliázta és egy ’56-os magyar, valamint egy ukrán zászlót tettek a Csákberényben avatott szovjet emlékműre. Keresztény most interjút adott a 444.hu-nak és állítja: ő a putyinista Orbán-Gyurcsány-rendszer ellenzéke.
Váratlan helyzet állt elő szombaton Oroszországban, mikor a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin közölte, csapatai elfoglalták az ukrán határ menti Rosztovot, majd Moszkva ellen indultak. Oda végül nem értek el, a nap végére fehérorosz közvetítéssel Prigozsin kiegyezett a Kremllel és elhagyta az országot. Ami történt, meggyengítheti Putyint, és megnőtt az esélye annak, hogy a nem túl távoli jövőben megbukjon – mondta a hvg360-nak adott interjúban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Azt nem lehet tudni, ki jöhet egy ilyen helyzetben, de váratlan szereplők is felbukkanhatnak. Sz. Bíró Zoltánt kérdeztük új könyvéről, Putyin háborújáról is, amely azzal a költői kérdéssel zárul, hogy vajon mit lehet kezdeni az orosz társadalomnak azzal a részével, amelyik szerint az orosz-ukrán háború igazságos. Fontos kérdés az is, hogyan lehet a propaganda által megtévesztett embereket visszavezetni a valóságba. Interjú.
Az Oroszország-szakértő szerint a szombati események után mindenkinek, aki a Putyinnal való kapcsolatra alapozta a politikai-üzleti stratégiáját, célszerű lenne átértékelnie azt.
A csatazaj elült, a rossz megoldások közül a Moszkva számára legkevésbé rosszal ért véget a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin egy napig tartó lázadása. Pontosabban annak fegyveres szakasza, hiszen az egykor Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasának számító zsoldosvezér már hónapok óta el akarta zavarni az orosz hadvezetés csúcsán lévő embereket, s néhány nappal ezelőtt már akasztással is fenyegetőzött. A lázadás után Oroszország más ország lett, kiderült, hogy a Putyin-rezsim nem annyira stabil, mint amennyire láttatni igyekszik magát.
Prigozsin akciója után meggyengült Putyin - írják a nemzetközi lapok. A Washington Post szerint a CIA napok óta tudta, mire készül a Wagner-vezér. De mi jöhet ezután? A hvg360 nemzetközi sajtószemléje.
Noha a Wagner-csoport vezére, Prigozsin elszámította magát és végül neki kellett visszavonulnia, akciója rávilágított arra, mennyire sebezhető belülről Putyin rezsimje, ahogy arra is, hogy az orosz elnök már nem képes ugyanolyan kontroll alatt tartani a hatalmi gépezetet, mint korábban.
Kiegyezett a Kremllel és elhagyta az elfoglalt Rosztov-na-Donu városát a Wagner zsoldoshadsereg vezére, Jevgenyij Prigozsin. Közte és Vlagyimir Putyin orosz elnök között állítólag a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka közvetített. A Wagner nyílt lázadásának vége után mindenki azt találgatja, milyen következményei lesznek az előző napi eseményeknek.
A Wagner vezére ellen az oroszok ejtenek minden vádat, az azonban egyelőre tisztázatlan, hogy mi lesz a Wagnerrel. Annyi Putyin szóvivőjének közleményéből viszont kiderült: azon Wagneresek, akik nem vettek részt a felkelésben, szerződést írhatnak alá a védelmi minisztériumban, akik részt vettek benne, azok ellen sem emelnek vádat.
Több más országhoz hasonlóan Franciaország és Németország is jelezte, hogy szorosan figyelemmel követik az oroszországi eseményeket. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az Európai Unió belső ügynek tekinti azt, ami Oroszországban történik.