Népirtásnak tekinthető az ukrán gyerekek erőszakos elhurcolása az Európa Tanács szerint
Közel húszezer ukrán gyereket deportálhattak a háború kezdete óta.
Közel húszezer ukrán gyereket deportálhattak a háború kezdete óta.
Vlagyimir Kara-Murza a 2010-es évek eleje óta egyre nyíltabban bírálta a Putyin-rendszert, szervezője ellenzéki megmozdulásoknak. Többször is mérgezéses tünetekkel került kórházba. Más ellenzékiekkel ellentétben azonban nem hagyta el Oroszországot, és az Ukrajna elleni invázió után továbbra is kritizálta a rezsimet.
Ne legyünk szégyenlősek, állítsuk vissza a sztálini elnyomást – sürgeti az orosz képviselő.
2024-ben Joe Bidennek nyernie kell ahhoz, hogy ne omoljon össze az a világ, amelyet át akarunk adni a gyerekeinknek, írja a többszörös Pulitzer-díjas Thomas Friedman a New York Timesban. Szerinte nagyon nem mindegy, mit tehet hozzá az elnök győzelméhez Kamala Harris, akivel ismét együtt indulna a versenyben mostani posztjáért.
A döntés máris érint két céget, egy német és egy finn vállalkozást.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Az elnöki szóvivő szerint ez egy újabb hazugság.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ebben az ügyben előrelépés "eddig nemigen látható".
Nyikolaj Peszkov álnéven lehetett tüzér Luhanszkban, független forrás azonban nem tudta megerősíteni a katonai múltját.
Bár nem kizárt, de az uralkodó álláspont szerint kicsi az esély arra, hogy nukleáris háborúvá fajuljon az orosz-ukrán konfliktus – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Borhi László történész. A történelem során többször is felmerült egy nukleáris háború veszélye, ami rossz döntések nem szándékolt eredménye lehet. Az ettől való félelem társadalmi pszichózishoz vezet, nem jó ezzel ijesztgetni az embereket. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat záró része.
Az elmúlt egy hónapban vitasorozatot indítottunk a hvg360-on arról, milyen lehetséges kifutása van az orosz-ukrán háborúnak, mekkora esély van arra, hogy eszkalálódjon. Kérdés az is, hogyan alakul a világrend, mi lesz a térséggel és Magyarországgal, meddig marad elszigetelt az Orbán-kormány. A sorozat utolsó része hétfőn jön, ezért felelevenítettük az eddigi beszélgetéseket.
Putyin megpróbálja kijátszani a szankciókat, Amerika figyelmezteti a szövetségeseit a módszerekre. A putyinizmus fenyegetést jelent a világra nézve. Mit lehet tanulni a Fox News perének példájából? Mire lenne szükség Izraelben? Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
Kirill Rogov orosz politológus, a bécsi Humántudományi Intézet munkatársa szerint ez kell ahhoz, hogy vége legyen a háborúnak. A cikk az Economistban olvasható.
A Bloomberg úgy értesült, hogy a franciák szerint már akár idén nyáron tárgyalóasztalhoz ülhetnének a háborús felek képviselői.
A DK-s Vadai Ágnes javasolta az Országgyűlés külügyi bizottságában, hogy hirdesse ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, mivel ennek hiányára hivatkozva tárja szét a kezét a kormány: az elfogatóparancs ellenére emiatt nem tudnák letartóztatni hazánkban az orosz elnököt.
Interjút adott a Novaja Gazeta Europe-nak Ljudmila Naruszova, a Duma felsőházának tagja, aki legutóbb arra a törvényjavaslatra mondott nemet, amely a katonai behívások rendszerét módosította – ezt, mint mesélte, a tisztítóban megköszönték neki. A politikus elmondta, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy kiszálljon a politikából, és beszélt az orosz elnökhöz fűződő kapcsolatáról is.
Az orosz elnök másodjára járt olyan ukrán területen, melyet a háború kitörése óta hadserege az ellenőrzése alá vont.
A kínai oroszpolitika szempontjából jelzésértékű lehet, hogy azt a Li Sang-fu-t nevezték ki alig egy hónapja az ország védelmi tárcájának élére, aki 2018 óta amerikai szankciók alatt áll, mert harci repülőgépeket és felszereléseket vásárolt Oroszország fő fegyverexportőrétől, a Roszoboronexporttól.
Merényletben életét vesztette az egyik legismertebb orosz katonai blogger, Vladlen Tatarszkij. A hatalom által uralt orosz médiatérben a haditudósítók egyszerre működnek szelepként, illetve a Kreml gátlástalan propagandistáiként.
Az orosz téli hadjárat nem sok sikert hozott, az ukránok számára közeleg a döntés pillanata, tavaszi offenzívára készülnek, miközben az Egyesült Államoknak most kellene cselekednie, és megadnia mindent, amire Ukrajnának szüksége van, írja az amerikai lap szemleírója, David Ignatius elemzésében.